A szívemnek egyik legkedvesebb történet pont gyereknapra esett

A párommal elmentünk egy délutáni fagyira a Fragolába, ahol egy anyuka egyezkedett a két gyermekével, hogy fagyit egyenek-e, vagy inkább süteményt.

Éppen ők következtek a sorban, amikor arra lettem figyelmes, hogy az anyuka nem találja a pénztárcáját a táskájában. Leguggolt a gyerekekhez és szomorúan közölte velük, hogy sajnos a tárca a kocsiban maradt, amivel közben az apuka elment ügyintézni.

Megígérte nekik, hogy másnap bepótolják az elmaradt fagyizást, mire én közbeléptem. Felajánlottam, hogy rendeljék csak meg nyugodtan azt a gyereknapi fagyit, majd én kifizetem és majd átutalja az árát később.

Mondhatom, nagyon meglepődött és nem győzött hálálkodni. Részemről egy apró gesztus volt csupán, mégis mindig boldog vagyok, amikor visszagondolok erre az esetre.

Ezúton ajánlom mindenkinek, hogy indítsunk egy mozgalmat és próbáljunk meg minden nap jót tenni valakivel. Higgyétek el, ha elegen teszünk így, a jótettek előbb-utóbb visszaérnek hozzánk is.